Szabadság-híd
Német összefoglaló
Komáromi híd
Archive for the 'gömb' Category
sikerült hasraütéssel úgy megadni a kihajlási hosszokat egy rácsos tartó melegen hengerelt szelvényű övrúdjához, hogy a relatív karcsúság a két irányban ezredre pontosan azonos, LOL.
bevettem az utolsó szem antibiotikumot is, azt várom, hogy egy napon belül elmúlik a “gyomortáji diszkomfort”, ahogyan a mellékelt tájékoztató enye eufemizmussal jellemzi hogy kurvára kellemetlenül fáj a hasam és alig tudok eleget inni ahhoz hogy ne száradjak ki félnaponta. ez remek lesz már csak azért is, mert 50 méternél jobban is el merek majd távolodni a vécétől és kimehetek nem csak a lakásból, de akár az utcából is. ja, és ihatok sört.
nem fáj a fogam már öt vagy mennyi napja, az egy mondat a fájdalomról megírása elnapolva.
megetettem a számítógépet munkával és azt várom, hogy holnap reggelre kiderül, hogy egy héten belül oda tudok állni a Nagy Testvér elé egy grafikonnal amin a kísérleti próbatest erő-elmozdulás grafikonja és a végeselemes modell eredménye fedik egymást. nemkicsi előrelépés volna, kb úgy várom a holnap reggelt, mint anno a mikulást. ugyanekkorra három cikk legyen kipipálva.
a németeket igen könnyen zavarba hoztam egy egyszerű kérdéssel: hogy van az, hogy nem isztok csapvizet, mert az klóros (es stinkt nach Chlor!) de mosogatáskor nem öblögetitek le habot az edényekről hanem hagyjátok hogy rászáradjon és utána abból esztek-isztok, he? ez valami össznémet szokás, láttam bajoroknál is és poroszoknál is, érthetetlen. én viszont iszom a csapból de nem akarok mosogatószert inni, vili?
a freeblog.hu kényelmesebb és jobban használható mint a blog.hu. szerintem. a karlsruhe.hu motorját frissíteni fogom ha összeszedtem a bátorságomat.
Végülis kedvemre való feladatot kaptam, (bár nem úgy kezdődött, mintha az lenne), úgyhogy belemélyesztettem a fogam, csócsáltam pár órát és le tudtam nyelni, szerintem meg is elésztettem, de ez majd csak akkor derül ki, ha a NagyTesó is azt mondja arra amit generáltam belőle, hogy tartalmilag rendben van. Ennek örömére most elmegyek a tandemba egy sörre.
Hamarosan (vagyis majd egyszer) frissítem a Freeblog alól WordPress alá oldalt, a régi verzió ugyanis nem feltétlenül használható egyszerűen, arról nem is beszélve hogy az oldal jelen formájában használhatatlan.
Megjegyezném, hogy a kezelőfelülettől eltekintve, ami szerintem a WP esetében szerencsésebben lett megoldva, a FB szimpatikusabb megoldásokkal operál. Persze ezt igazán csak az értékeli aki sablont baszogat éjjel-nappal, az átlagjuzer – a kezelőfelület milyenségéből fakadóan – aligha.
ma (dehogyis, másodikán volt) egy éves ez a remek notebook. isten éltesse sokáig.
ja, hogy kihozod első sajátalaknak egy húzott rúd kihajlását negatív sajátértékkel, aztán eladod ezt a matektudásodat sok pénzért (de azért beleírod a súgóba hogy nem vállalsz felelősséget. LOL.).
vagyis nemlol. most akkor úgy járjak házat venni, hogy megkérdezem mivel tervezték?
meghogy a ti lemezeitek úgy vannak egyensúlyban, hogy nincs bennük csavarónyomaték. gratulálok.
na jó. tegye fel a kezét aki szereti a while ciklusokat.
én utálom. szerintem a while ciklus az, amit ki kéne írtani a programozásból.
alternatívaként az olyan problémákat kéne kiírtani, amiket while-lal érdemes, neadjisten csak csak azzal lehet megcsinálni (biztos van ilyen is, én nemtudom).
szóval akárhányszor kell while ciklust írnom, mindig elbaszom. persze én nem vagyok mérvadó programozásból, de az milyen, hogy bő négy év alatt szó szerint egyetlenegyszer sem sikerült elsőre jól megírnom egy whilét? vagy végtelen ciklusba esik mert elszúrok valamit a törzsben, vagy elfelejtem az értékadást az elején vagy a végén, vagy berakom ugyan de a vége helyett az elejére (vagy fordítva), úgyhogy ha nagyon muszáj ilyesmit csinálnom akkor egyből az elején van egy elágazás ami a belső változó értékét nézi és brékel ha túlpörög a számláló (persze néha elbizakodottságból vagy hülyeségből ezt is kihagyom/kifelejtem)
és most őszintén, ki a francot érdekel, hogy van előtte két sor amiben megállapítom hogy mennyi az annyi aztán bevágom az egészet egy for ciklusba és szevasz.
így tehát: Tétél: a jól megtervezett kódban csak if és while* van (meg switch de igazából az is if).
*utóbb kiderült, hogy itt a for ciklusra gondoltam, csakhát
Mérnök – pláne építőmérnök – fejjel elég nehezen felfogható hogy két ember egy hónapig dolgozik egy 1800 mm átmérőjű mandalán majd elpusztítják, de el kell ismerni, hogy ami szép az szép. A kép link.
via ccfz
jahogy a 1000005 és 1000006-os NODE-on ne legyen nulla a ROTX. jahogy.
észt korlátlan mennyiségben átveszek.
Bumm egy ötös
A vizsgaidőszak első vizsgája mindig felszabadít, megmámorosít stb. és a régi reflexek alapján: ma már nem teszek több szalmaszálat keresztbe
(és saját magad írod a végeselemes programot, vagy kereskedelmi szoftvert használsz? az önként kínálkozó választ, ti. hogy így válaszolnék a kérdésekre, ha magam írnám? inkább lenyeltem)
felkészül: Numerikus módszerek, LinAlg, DigitKépf
megkapó dolog amikor a témavezetőt sikerül kipattintani a “na nézzük meg ha annyira cibál” hangulatból egy négy-öt nap alatt összerakott modellel és áttolni az “új tudományos eredmény felkiáltójel” hangulatba. hopp, még egy tézis. én meg azért vagyok lelkes, mert ha ezt jól körbejárom akkor
új fejezet nyílik a hidegen hajlított szelvényekből készülő szerkezetek világában
szóval nemtom mi lesz, de illik a képbe a dolog rendesen.
áramlik a csi mint a kurvaannya, bizonyám.
*angolból fordítva
de azért ez ciki.
(bár nem annyira mint harmadévesen elbaszni egy kéttámaszú tartó nyomatéki ábráját)
szerecsenmosdatás: a játékszabályok azért vannak, hogy betartsák őket. A szervezők azért vannak, hogy betartassák a játékszabályokat, ha másképp nem megy, DQ. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen aki nem feltétlenül jó szájízzel jön el egy-egy ilyen terhelésről a lefektetett szabályok be nem tartása miatt.
Nade.
a kettes számú feladat, amibe nem akartam belefolyni (de aztán mégis kellett): építs 30x30x80-as tornyot hungarocellből a kiadott falapra. A szerkezet össztömege maximum 3800 gramm lehet. A szerkezetet vízszintes erővel terhelik, az erő hatásvonala a tornyon kívül esik (magyarul: csavart-hajlított konzolról van szó).
Ez egy elég alapvető szerkezet, de az anyaga szokatlan és a befogásnál levő kapcsolat is kérdéses, ráadásul összesen öt óránk volt elkészíteni (tehát kísérlet nuku), amibe sajnos bele is buktunk: a cavarásra és hajlításra remekül működő konzol a befogásnál gyengére sikeredett keresztmetszet miatt a húzott oldalon megadta magát, így harmadik helyen végzett egy alu-purhab kombó és egy fa-hungarocell kompozit szerkezet mögött (a szerecsen immáron tiszta).
lesz még kép
na hát a landoló a 3 méterről még nem, de a negyedik emeletről már összetört.
A szerkezet a következő volt: a tojásra egy kb. 1 cm vastag papírmasé burkolat került (tapétaragasztóval átitatott Crepto Duo és ÉS rétegek), ezen kívül fényes újságpapírból vágott csíkok hegyei, ezen kívül oldalain belülről hullámpapírral megerősített hullámpapír-doboz (Moulinex konyhai kisgép doboza), ezen kívül textilerősítésű ragasztószalag (tesa).
Befoglaló méret: ~14 cm élhosszúságú kocka. Sajnos időhiány (kb. három óra barkácsolás, nulla előzetes kísérlet) miatt a papírmasé nem száradt meg annyira hogy merev burkolatként védje a tojást, úgyhogy a negyedikről való ledobás után – bár a masé miatt nem folyt szét az utas – a papírmasé tömb oldalarányaiból következtetni lehetett az eredményre.
Amikor eljöttem, két ejtőernyős csapat és egy az enyémhez hasonló megoldású, de csak WC-papírt alkalmazó társaság volt még versenyben a nyolcadikról (az ejtőernyő szerintem automatically DQ, de nem én vagyok a zsűri).
Egy jó kövér videó (20 MB, .mov), fekve kamerázva (kölcsön gép, nulla előzetes kísérlet)
Konvergál a duplacés probléma. Kicsit lassan kezdi, de (a pilotként használt konfigurációnál 6-8 iteráció után) megjelenik a nyomatéki egynsúly, 12-14 kör után pedig az erőegyensúly. Láttam már szebben konvergáló feladatot is, de abban nem volt kontakt, úgyhogy alapvetően ezzel is meg vagyok elégedve (pláne hogy ennyi idő alatt sikerült összehozni).
A cigitől meg egy hete sikeresen divergálok (ha szabad ezt a kifejezést erre használni), lustaságomból adódóan tapasz és hasonló bizbaszok nélkül. Messze volt a patika.
For the record:
KEYOPT,173,2,1 !Use Penalty function
KEYOPT,173,4,0 !Location of contact detection point: On Gauss point
KEYOPT,173,5,1 !Close gap with auto CNOF
KEYOPT,173,7,0 !Element level time incrementation control: No control
KEYOPT,173,8,0 !Asymmetric contact selection: No action
KEYOPT,173,9,0 !Effect of initial penetration or gap: Include both
KEYOPT,173,10,2 !Contact stiffness update: Each iteration based on current mean stress of underlying elements
KEYOPT,173,11,1 !Shell thickness effect: Include
KEYOPT,173,12,0 !Behavior of contact surface: Standard
KEYOPT,170,5,0 !DOF set to be used…: Automatic
KEYOPT,1,8,2
KEYOPT,1,3,2
KEYOPT,4,2,0
KEYOPT,4,6,0
KEYOPT,4,7,0
afrancba. ezt én akartam megcsinálni.
persze a generáljunk feladatokat – feladat még mindig nyitva áll.
persze azt is megoldotta már valaki, nyilván nem kézzel gyártják a rejtvényeket.
via digg.com
Húzásra nyíródik, vagy
húzásra csavarodik, vagy
húzásra hajlik, vagy
hajlításra csavarodik.
homogén izotrop anyagok, keblemre!
Basszuskulcs, annyi csavar kell ebbe a szarba, mint egy repülőgép-anyahajóba.
Ahogy az a címben áll – vannak ronda fraktálok is. Nemtom mér zöld a háttér, én fehérnek akartam. A fraktáltémát ezennel lezártnak tekintem.
Felkészül: Hilbert, Cholesky, Jacobi, Gauss és a többi főzseni.
szeretem amikor egy jópofa feladat megoldása szimmetrikus. megnyugtat. az meg különösen klassz, hogyha már a megoldás menete alatt is látszik, hogy szép lesz az eremény. (tudod, ilyen jó kis kocka alakú). ha egyszer sikerülne azt is megoldanom, hogy egy tiszta papíron, firkálások nélkül tudjam elsőre megoldani a dolgot,
á, bilibe lóg
most akkor vagy a koszinusztétel háborodott meg, vagy én fogok
update: lineáris egyenletekkel bénázó kisiskolás-e vagyok
A cím maga az időpont amikor elkezdtem írni ezt a postot.
Munka közben előkerült, hogy hamár egy darab acélt huszonnyolcféleképpen kell tudnom besorolni, akkor miért ne legyen az egyik számozási rendszer római számokkal jelölve? Nosza írjunk gyorsan egy scriptet ami decimálisból konvertál rómaiba.
Két perc múlva letettem az ötletről, részben mert valósznűleg komoly fejtörést okozna egy hegesztőmunkásnak jól beazonosítani az elemeket, de azért is, mert hábazeg ez bonyolult lenne kicsit (nem nagyon, de éppen eléggé).
De azért továbbgondolkodtam(!). Hogy a francba kell összeadni két római számot? Össze lehet szorozni őket olyan könnyen mint az arab számokat? Valószínűleg, mert a rómaiak építettek egy csomó dolgot ami még most is áll, és amihez biztosan kellett osztani-szorozni. Van benne valami helyiértékes rendszer, tehát nem lehetetlen. Esetleg majd visszatérünk erre, de nem most.
Ami sokkal inkább lekötött az az volt, hogy vajon köszönhet-e a tudomány valamit a rómaiaknak? Tettek-e ők valamit ami túlmutat azon, hogy eltanultak mindent a görögöktől és jobban megszervezték (-> római jog, az “üdítő” kivétel)? Hiányos történelmi ismereteim alapján azt mondanám, nem. Szerinted?
(Egyébként a civilization IV (hogy stílszerűek legyünk) során szerzett tapasztalataim alapján így utólag látszik, hogy egy nagy, a hadseregre túl sokat, a tudományra túl keveset fordító birodalom volt, és ebbe bele is bukott. A játékban sem jelentenek nagy kihívást D BC után. A szerkesztőség konyhatörténész szekcióját hallhattuk).
