Vessetek a mókusok elé, úgy néz ki, 12 óra múlva megvásárlom életem első autóját.
(transit, érted, közlekedik)
Archive for the 'blog' Category
A hetvegi egesznapos 30 ev legfontosabb lemezeivel az elen, rogton utana a sulytalan szimfonikus nappal, a ket perce elhangzott szorol szora hozott ismetleses illes-dicsoitesel egyutt az irany adott: az mr2-t most ujrapozicionaljak, meg azt is megkockaztatom hogy a slager-juventus miatt megcsappant artisjus-bevetelek miatt, es par het mulva zero egyenlo slagerradio lesz a regen annyira jo es hallgathato emerkettobol. Fos, mocsar, lehuz.
Nincs az az optimálási feladat amit ne lehetne pár egymásba ágyazott for ciklussal egy éjszaka alatt megoldani. (Na jó, nyilván van.)
vannak azok a dolgok amiket igencsak el kéne intézni mert különben nem jut idő azokra a dolgokra, amiket borzasztóan gyorsan el kéne intézni, mielőtt lejár a kurva gyorsan elintézendő dolgok határideje. az érdekel-csinálom és a nem érdekel-de muszáj csinálni dolgok halmazai diszjunktak, szar ügy.
nem kapkod. hideg fej összeszorított száj összeráncolt szemöldök komor bika járás.
A plagizálást sose bírtam, a forrásmegjelölés nélküli szakaszmásolgatást nem szeretem, egy teljes cikk betűhű átvételét és a rosszul fordított marketinganyag kopipésztes, fél másodperc alatt kivehető lenyúlását meg végképp utálom, mert ettől már átverve érzem magam. Mivel a szövegstílus mindig árulkodó én pedig fél-egy éven belül néha pár szóból felismerem és beazonosítom amit egyszer elolvastam, nehéz átverni. Hát így megy ez.
OneWire: pipa.
Buzzer: pipa.
microsSD: pipa. Eddig ez a nagyvad.
Felkészül: egy RF, egy ADC és két gyorsulásmérő egység.
Egyszer elérjük majd azt az állapotot amikor annyira sok androidos telefon készül majd és az apple annyira egyedül marad, hogy bármilyen dizájnnal jön is majd elő, ott fog már állni egy gyártó egy táblával és azt mondja, az az övé.
Teljesen olyan lesz – bár talán kevesebb sajnálatot fog kiváltani – mint a 22-es csapdájában Félkupica Fehér Főnök és családjának csodálatos képessége az olajmezők megtalálására, ti. hogy a végén már azelőtt fúrtak, hogy azok a szerencsétlenek letették volna a sátrukat.
Holnap levédetem a rádiuszt R=2mm-től R=200-ig, de az is lehet hogy feljebb mert az olajtávvezeték nagy biznisz meg kicsit lejjebb is, nehogy véletlenül kimaradjak a nanocső bizniszből. Gazdag leszek,nem vitás.
Témaszámot pedig így igényelsz:
Nem megnevezett ámde fejvakargatósan minek-számít-ez témában 3-5 kör alatt sikerül megegyezni a jogászokkal. Utolsó utáni pillanatban megszületik a mindkét fél által aláírt szerződés, innentől kezdve aludni sem érdemes és blogposztot sem szabadna írni, annyira drága az idő. Az admin kitölt pár űrlapot. Ebből és szerződésből három példányt a hónod alá csapsz és aláírásokat gyűjtögetve, egy-egy példányokat leadogatva végigjárod a következő utat:
I. emelet A ember,
I. emelet B ember,
VI. emelet A ember,
I. emelet B ember,
VI. emelet B ember,
III. emelet A ember,
II. emelet A ember,
II. emelet A ember mert elsőre nem volt ott,
III. emelet B ember,
II. emelet B ember,
és már kész is vagy.
allergiaszezon az, amikor három-öt percenként elrepül egy zsepi a szemetes felé, imbolygó, enyhén a rosszul megütött tollaslabda mozgására hajazó trajektóriával
Drága WWW, boldog huszadik születésnapot.
(olyan hamar felnőnek… hüpp)
Berlin retúr: pipa. Elég sűrű hétvége volt kávéval, redbullal, indiai kajával, rettentő rémes időjárással, stauval, végre-utoljára a német nép legaljával akit egy kiadós rendőrséggel fenyegetéssel sikerült csak kooperációra bírni, prágai kacsasülttel félúton meg hajnali négyes ajándékcsomagolással, örömködő családtagokkal és ma reggel békésen szuszogva ágyban hagyott Mankával.
Drága MS-DOS, boldog születésnapot.
olyan fáradt vagyok, hogy azt se tudom mi a különbség a főtengely és súlyponti tengely között.
az volt, hogy a) kigondoltam, így csinálok a feszültségtestből igénybevételeket (N, két nyomaték plusz gátolt csavarás) lineáris algebra ismereteim maximális kihasználásával (ami a kvadratikus mátrix invertálása matlabbal), b) mire az eredmény szar lett leginkább mindenhol kivéve azokon a helyeken ahol ha szar, akkor a minden plusz az invertálás van elcseszve de azt meg beépített rutin csinálta, szóval az régen rossz lett volna. cé) Majd eltököltem vele jópár órát és dé) végül… wait for it…
A nagy Atlantis-mizériában ez az orosz rádiócsillagászati antenna vagyis inkább az egyik karja egy interferométernek csöndesen elsikkadt. Pedig sokkal érdekesebb egy új eszköz fellövését ünnepelni mint egy program lezárását, pláne hogy a Hubble itt részben kenterbe van/lesz verve (alma-körte összehasonlítás, de csakazértis). A ruszkik meg igencsak rosszul időzítették ezt a fellövést sajnos, még akkor is ha figyelembe vesszük, hogy 6-7 évet csúsztak a programmal.
24.5k pedálfordulat 84-es percenkénti átlaggal, áttétel 2.875. Mennyi a menetidő?
a CD-n a jelek koncentrikus körökbe vannak bemarva vagy az is spirális mint a bakelit?
Beraktam a táltos utcát kódoláshoz alá régi szép idők, pár óra alatt sikerült is húsz percnyi munkát elvégeznem. Miért ne lehetne mindenki boldog.
Megint gyűlik bennem némi zsigeri a közbeszerzés kapcsán, a csak IE alatt működő használhatatlan weboldal láttán (www.kozbeszerzes.gov.hu), a két hete lejárt, minden mozdulatra felugró pop-up ablak figyelmeztetése miatt, a három kérdésből álló GYIK-ért, és nem utolsósorban mert nagyon úgy tűnik – a weboldalról kideríthetetlen -, hogy az a cég amelyik a NASA-nak szállíthat nyilván valamiért nem oké nekünk, meglehet, van annyi eszük hogy kimaradjanak ebből az egész szarból.
Így megy ez ha jogászok igazgatnak.
Ez fantasztikus. Bárminemű folyadék 3 másodperc alatt eljut a gyomorból a bőr alá, kipréseli magát a réseken és lecsorog, utóbb evaporál. Törülközővel leterített szék, teljes meztelenség javallott, utóbbit nyilvános helyeken kerüljük.
A munkakedvem valamiért mindig akkor jön meg, amikor mindenki lelép. Olyankor aztán én is sietek lelépni, csak nekem nem szokott sikerülni.
Ma installálták a lánchíd régi és új láncszemét a gyár előtti folyosón, lehet hogy holnapra le is festik. A népművelési miniszter által védetté nyilvánított tárgyak eredeti színe a döntés szerint szürke.
A paddá avanzsált modell híd is lehetett volna ilyen színű. De nem lett, rajta hagyták az alapozót. Ott az is felmerült, hogy rakunk rá némi méréstechnikát és monitoron ki lehetne írni az eredményt; ebből sajnos nem lett és nem lesz semmi (egyelőre).
az imént egy öblös férfihang, miközben végigment a nefelejcs utca inkriminált szakaszán meglehetős szabályossággal skandálta hogy “mocskos zsidók”. legalább egyvalaki megtapsolta és nem én voltam az.
Belvároslakó lettem megint
Érkezés -1 perc.
Leszállt a gép az egyesen, kiszálltam, mentem 100 métert a busszal. Ugyanezt a 100 métert a schönefelden egyébként gyalog tettük meg, megspórolva ezzel két busz árát a vezetőjük bérét és az öt perc várakozást, de ez már nemoszt-nemszoroz volt miután a rendőrség a fedélzetről szedett le egy olasz csajt aki lopott a duty free-ben. Igen szórakoztató bőröndkipakolás volt a betonon. Dutyi free, ugye.
Miközben a csomagomra vártam (mellékgondolat: aki az elsők között csekkol be, az utolsók között kapja vissza a csomagját) elhatároztam, hogy megfogadom a budapest airport tanácsát és a szerződött partnerrel, a főtaxival megyek be a városba. az épület előtt tehát vettem vócsert, kaptam kedvezményre jogosító kártyát amin az állt, hogy a városból ferihegyre kb. teljes pest 4 kHUF, illetve a vócseren: maximum ár: 5100 és hogy nefelejcs utca (bonyolult, ne firtassuk). Ez ilyen aszimmetrikus dolog tehát, kifele olcsóbb mint befele, á, nem is érdemes belegondolni.
A taxis öltönyös gazember nagyon udvarias volt, uramozott meg minden. Tényleg a lehető legrövidebb úton ment, ami kb. 13 km volt, dugóval és a közbeiktatott tankolással(!) együtt. Mondjuk legalább engedélyt kért rá, kíváncsi vagyok mit csinál ha nem adok. Amikor megérkeztünk a nefibe közölte, hogy 5100 lesz és én akkor konstatáltam, hogy nem indította el az órát és hogy tényleg 5100 lesz az út, tehát kb. 400 HUF/km áron hozott be a szerződéses partner.
Apu külföldi vendége vagyok, a kapuban átbaszva, lenyúlva ja és persze én vagyok a hibás mert jóhiszeműen állok a dologhoz, a főtaxi és a budapest airport felelőseit meg reméljük a fülke falához állítja majd a permanens forradalom fényes szele.
Érkezés +36 perc.
miután minden lehetséges irányból mentem már haza az elmúlt húsz év alatt, tegnap megcsináltam a szilágyi erzsébet fasor – hüvösvölgyi utat is, végül is miért ne, jó az aszfalt és éppen a forgalom se tűnt durvának. kb 2,5 km hosszú és az eleje meredek úgyhogy a második fele, ami már nem annyira meredek szintén nem esik annyira jól. jó tudni, hogy ha a bárhonnan a moszkváig nem fingattam ki magam, még mindig ott van ez a lehetőség. egyébként fura volt, nem tudom miért, talán mert tegnap a moszkváig már kifingattam magam.
upd.: pihenten teljesen okés. Moszkváról a MOL kút 14 perc, a Hidegkúti tető 19 perc.
Mit gondolsz – kérdezte -, mi lenne, ha most felmennénk a tetőre, és én kiráznék a töltőtollamból egy csepp tintát, és odatartanék egy darab papírt, hogy ráfújja a szél. Vajon mekkora az esélye, hogy a tinta összeáll, és az jelenik meg a kézírásomban: nem akarom, hogy Ada velem maradjon?
Otthon lehúzok sokszázat mindenféle galiba nélkül, erre itt első este defekt.
Vettem Oreót. Nem tudom miért vannak annyira oda ezért az amcsik, a pilótakeksz sokkal jobb.
a taktikám az, hogy ha sikerült elhagynom a várost anélkül hogy egyszer csak szembejöjjön egy autópálya kezdődik tábla – ráadásul a zöld színű, ahol 130 a max ha nincs egyéb tiltás – és így az autópálya felhajtón forgalommal szemben kerékpározás bűntettét is elkerülöm, szóval ha mindez megvan, akkor balról kékellő hegyek, jobbról zöldellő kukoricaföldek, a kettő között meg tükörsimálló aszfalt, én és az árnyékom. ma kelet felé sikerült kijutni, holnap remélem észak jön.
Ellenőrizze, az eszköz csatlakoztatva van-e az elektromos hálózathoz és a hálózatban van-e áram! Á, hogy úgy. A kutyafámat.
