GB

Fejlesztgetem a programot, amivel reményeim szerint jövő év elejétől kb. mindent fogok számolni, nem kevés időt és vesződést spórolva ezzel.
Ez a program tartályokat számol. Egy tartályt úgy képzeljünk el mint egy kuktát – zárt, nyomás van benne – csak éppen teljesen* tetszőleges alakja lehet. Jó móka programot írni hozzá, van benne 3D szerkesztés és grafika, egy jó csomó mechanika, egy rakás szabvány és két ahhoz elegendően bonyolult előírásrendszer, hogy sokáig lehessen csiszolgatni majd a kész programot is.
Jelenleg ott áll a dolog, hogy a GUI egy excel munkafüzet, ami ez egészen primitív módon programozott, konkrétan egyetlen VBA script sincs benne, csak mező színezések és feltételes formázások, majd ebből a doksiból egy jólfésült python rutin felolvassa az adatokat és onnantól haddelhadd.
Igazából nagyon élvezem ezt a munkát. Pont annyira kihívás, hogy elnyomja az egyhangúságot, napi szinten ad sikerélményt, és biztosítja a helyem a cégnél.
Ma megmutattam a fő kollégának a tegnap/ma bevarázsolt új featúrát, amely lehetővé teszi, hogy az automatikusan számított terhek mellé tetszőlegesen lehessen még beadni további terheket, nagyon leleményes*.
Naés a lényeg: az öreg sajnos nem értette meg, hogy az excel nem számol semmit, csak beviteli felület. Próbáltam így, úgy, nem ment, végül feladtam. Oké, hogy nem tanultam programozást oktatni, de erre azért nem voltam felkészülve. Na jó, holnap újra megpróbáljuk.

* korlátozottan