A NASA Dawn krónikásának lenni elég hálátlan dolog lehet, mivel ez az űreszköz kb. nyolcéves küldetése alatt összesen négyszer pár nap figyelmet kap a bárkitől aki nem a projekten dolgozik (Mars hintamanőver és a három fly-by), ezeken az időszakokon kívül pedig annyit csinál, hogy bekapcsolva tartja a hajtóművét ami kb akkora tolóerővel rendelkezik mint egy A4-es súlya, ezen kívül meg csak a szokásos égi mechanika működik. Szóval teljes a nyugi, a tegnapi jeletés kicserélhető a tegnapelőttivel és a jövő hétvégi anyagok is megírhatóak péntek fél három és fél három múlt öt perccel között az igen kiváló kopipészt technológiával. A Dawn bloggere tehát azzal dobja fel a napjait, hogy havonta egyszer elereszt egy-egy költői bevezetőt és némi technikai magyarázatot, plusz minden egyes bejegyzés valami aktuális történéshez köthető rettenetes szóvicc-szerűsíéggel indít (Dear Dawnivores, Dear Dawnizens of the Solar System, Dear Dawnniversaries, Dear Presidawntial Candidawnts, Dear Indawnviduals stb). A szerkesztőség – meglehet, ok nélkül – most éppen nagyon irigyli.