Tudod, vannak azok az emberek akiket gyerekkorodtól fogva kerülsz és utólag is utálsz, mert mindig rendet akarnak, és egyáltalán nem ugyanolyat mint te. Nem a szobádban, hanem az életedben úgy általában. Egy nyáritáboros “ifi”-párt és egy gyerekkori haver szüleit tudnám kapásból ide sorolni, pár napközis tanárt és párat a gimnáziumból. Még most is ökölbe szorulok ha eszembe jutnak.
Borítékolom, hogy visszasírom még az ORTT-t, mert az legalább nem akart deklaráltan megvédeni. Nagyfiú vagyok, ivarérett, meg szavazni is mehetek mindig és asszem tudok magamra vigyázni, bár az ilyen Szalai-féle szafkalapoktól a bármiregulációs ötleteikkel mindig féltem kicsit. Szóval ez most jó szar lesz, de ha van egy kis szerencsénk azért nem fognak nekiállni hogy ráneveljenek bennünket mondjuk a Schmitt tiszteletére.