- Na mit szólsz hozzá, csináltunk egyet életnagyságban, hogy lássuk, miről is beszélünk. Hogy tetszik? – kérdezte lelkesen, és elém rakta azt az izét, amivel bő két hónapja munka-jelleggel foglalkozom, az elmúlt négy napban pedig keltem-feküdtem.
- Kevés benne a csavar.
ez a második én voltam, felnőttkorom minden nyűgjével-bajával. azt hiszem hétfőn felhívom és elnézést kérek érte.
(az egész egy lebaszással kezdődött, egy “de”-vel folytatódott, a végén pedig megkaptam, hogy ez huszáros volt. note to self.)