meg a térgyem kalácsát is odavágtam valami keményhez, mibe hogy az is egy kő volt (a köves patakmedrek már csak ilyenek)
a jobb hüvelykujjam is biceg
Archive for október, 2005
no kedves olvasók, az a helyzet, hogy megérte kihagyni a koncertet és
kurvára megérte megvenni a biciklit. úgy megy mint a kisangyal
és ebben a kijelentésben vastagon benne van az is, hogy egy köves
patakmederben lejtmenetben leakadt az első kerék, én pedig ezt a
forgópontot kihasználva az arcom orr és fogak közti részével (ún. felső
ajak) landoltam az első kéznél levő sziklán. kb az ötszörösére van
dagadva az arcom egy része és ha nem vigyázok, kifolyik a nyálam (kép
lesz :-))
beáldoztam a ma esti colorstar – másfél – korai koncertet a holnapi bringázásért, remélem megéri.
remélem megértik.
egy ilyen balassulós-semmitevős-regenerálódós napon, amikor bő 14 órát töltöttem alvással (a maradék nagy részét pedig a wikiben
való mászkálással), és nem nagyon látom át, hogy hogyan fogok valaha is
bármiféle érdemi munkát végezni, igazi reményt nyújt a lehetőség, hogy
a jövőben fél másodperc alatt pattanhat át a gépemre egy film. most éppen a japán tudósok voltak, akik bevertek egy szöget a RIAA koposójába.
no és azt tudta-e ön, hogy a laborokban már létezik olyan anyag,
amiből egy négyzetkilométernyi felületet lefedő darab 30 kilót nyom, de
a szívóssága a kevlarénak a hússzorosa? fogunk mi még golyóálló
alsónadrágot és zoknit hordani és végre nem lesz olyan hogy kiszakadt a nadrágom.
ha van valami, amit sosem értettem, az az emberek elszánt ragaszkodása a hülye évfordulókhoz.
születésnap, névnap, ilyen-olyan ünnepek, – mintha ezek jelentenének
bármit is egy ember életében azon túl, hogy ugyanaz a dátum utolsó két
száma mint pár évvel azelőtt.
tisztelettel jelentem, hogy az életet nem ezek a napok határozzák meg;
ezek nem mások, mint olyan napok, amelyeken kiemelt szeretettel
tekintünk vissza az elmúlt évre, hogy konstatáljuk, mennyi minden
változott meg körülöttünk. a változás szép folyamatos dolog, és
álatlában csak egy szép reggelen döbbenünk rá, hogy jé, mennyire más ez
ma mint tegnap, hét napja, akárhány napja, stb. volt.
amit minden nap ünnepelni kéne az maga a változás, ami mindennap megtörténik anélkül, hogy észrevennénk.
két KTT, az egyik roppantul megalázó módon az Árpád-kilátó közönsége előtt
mindig mondtam karlsruhe, hogy nem szabad behúzni az első féket lépcsőzés közben
tudom, tudom, csakhát az régen volt
el is görbült a váltótartó fül, ami ugyebár a hozzám hasonló bénák miatt van úgy tervezve, hogy a váltó helyett görbüljön el
a másiknak meg a Libegő utasai örülhettek, felülről biztos jól nézett ki
egyébként nagyon jó a gép, csak még össze kell szoknunk.
ízélsek és pofonok rovatunk következik: banános-mézes köleskása reggelire.
a banánt a hozzáadott tejjel együtt megturmixoljuk, ahogy mindigis, de
nem isszuk meg egyből, nemám, hanem hozzáöntjük a teflonyos lábosban
várakozó köleshez, alágyújtunk és elkezdjük a kevergetést. pár perc
múlva elkezd böfizni a massza. vigyázzunk, mert forró. adjunk hozzá egy
kis tejet, hogy keverhető maradjon, kóstoljuk meg, hogy puhul-e a
köles, aztán keverjük tovább. amikor már nem akar keveredni, még egy
kis tej, összekavarás, tűz kikapcs, 5 perc állnihagyás. ha jók vagyunk,
a eddigre a köles megdagadt és megpuhult. ezután érdemes megkóstolni,
mert már ez is édes, de akik szeretik el tudják viselni az émelyítően édes kajákat, adjanak hozzá mézet és fogyasszák egészséggel.
most pedig elmegyek és letesztelem, hogy bringázás előtti energiabombaként mennyire válik be.
jelentem, ma este kilenckor az oktogon egyik sarkán megvettem.
végigdzsaltunk az andrássyn én a fixin, Kona bácsit jobb kézzel
vezetve, a lá kitámasztós bringa. ráülni még mindig borzasztó. ahogy
másfél éve azt gondoltam, hogy a singlespeedben benne van egy nagy
takonylás (volt is) a fixiben meg pláne (bár eddig nem találtam meg)
ebben meg most legalább kettőt látok (egy megalázó spd-beragadóst
hegymenetben és egy győzelmi zászló-jellegűt downhillben), nem beszélve
az a kötelező KTT-s esésekről – addig nem is a tied a bringa amig nem
nyomtál egy kismacskát vagy fejest a kormányon át – de ugyebár csak az
nem hibázik aki nem bringázik. ha sisak van, mehet bármi.
Uraim, az az érzésem, hogy azzal a félig részegen elmotyogott
“figyeljetek, nincs kedvetek hidegfúziós napszélerőművet tervezni?”
kérdésre adott frappáns válaszunkkal, hogy tudniillik “a faszt nincs”
megfogtuk valaminek a lábát. Nem tudom mekkora a láb, de jó fogás van
rajta, dolgozzunk.
a csajomnak meg úgy tűnik, hogy működik a hipotézise. Tudjátok mikor
szeditek fel az első előítéleteiteket? Az ovi kis- és középső
csoportjában, merdzsózás közben (ugye-ugye, Belga: Ovi). A csajok
egyébként durvábbak.
hát itt tart ma a tudomány. függöny.
Merida Albon tech LX – 1992 tavasz – 1994 ősz
Helkama white power* – 1994 ősz – 1996 nyár
Merida (nemtommi) – 1996 nyár – 2004 ősz
Kona Pahoehoe – 2005 október 26 – ?
ma ültem is rajta. olyan volt, amit vártam: borzasztó. a Kona után meg a fixi volt szörnyű, úgyhogy minden rendben.
a szerkesztőség úgy gondolja, hogy a következő 56os állami ünnepet kb
40-50 év múlva kéne tartani, addigra talán majd lehet majd úgy
hozzáállni, hogy közben nem ráng az ember gyomra a hányingertől.
továbbá, indítványozom, hogy a turulos emlékmű kapjon fennmaradási
engedélyt, de kaparják le a neveket a talapzatról, fessék be a csőrét
vörösre és akasztassék a két szárnyára és a nyakába egy-egy nyakánál
fogva fellógatott bábu; az egyik legyen munkaszolgálatos ruhában, a
másik csíkosban, sárga csillaggal a mellén, a harmadik pedig a 2.
magyar hadsereg egyenruháját viselje. a XII. kerületi áldozatok pedig
kapjanak egy olyan emlékművet, ami róluk szól.
óaízt akartam írni, hogy járjatok csókolom koncertre, mert az jó kocsi,
lehet rá táncolni is, egyáltalán nem olyan érfelvágósak mint régen és
egyre jobbak. azt is mondogaják, hogy a csókolom miatt a rollingstones abbahagyja, de
ezt koncert közben mondta egy részeg és én nem hiszek neki.
nem akarok semmi mást mondani.
Kona Paoehoe (megdermedt láva megnevezése, már amennyire a szerkesztőség érti a megdermedt lávát).
MTB-vásárlás, mert az kell nekem. átnéztem a piacot, ami szóba jöhet
ár/érték, használhatóság, szimpátia alapon. nagyáruházak természetesen
kizárva.
első helyen a Magellan (crux, esetleg crux pyxes cuccokkal ugyanannyiért)
második az Author (versus, bár ez is tárcsafékes, vagy low-end megoldáként traction)
és van egy kevés használt (amit nagyon jól meg kell nézni és ki is kell próbálni)
és itt akkor ki is fújt a dolog. mert az miért van, hogy az új
bringákra kell a hidraulikus tárcsafék
elölhátul, de mellé kell baszni a szar cuccokat? azt nem lehetne, hogy
nem kerül rá a hypeos hülyeség de cserébe jobb minőségű komponenseket
építenek bele? így most kb az a helyzet, hogy vehetsz szart olcsón,
nemelégjót annyiért, amennyiért nem lehet elég jó bringát csinálni, majdnemjót de tárcsafékkel,
és persze felfele határ a csillagos ég. tényleg olyan a
piac, hogy csak erre van igény? tiltakozom!
szóval nagyon úgy néz ki, hogy mégsem lesz olyan zsírúj bringám mint
amiről 17 éves koromban legszívesebben lerúgtam volna a kis köcsögöket
meg a vén buzikat, de lesz egy jó karban levő használt Konám (a
kimondhatatlanul egzotikus nevű Paoehoe, ami úgy tűnik, hogy egy lávafajta, és kiejtése legyen mondjuk Kona Pöhh (hamár olyan is van, hogy Kona Kula Primo))
ami azért majdnem olyan, hogy lerúgtam volna bárkit róla, csak éppen nem
vadiúj. bár, ha jobban belegondolok egy ilyenért is eladtam volna a lelkem, és most csak pénzbe kerül.
nagyon örülnék, ha lenne hozzászólás, tanács, kritika, link, vagy bármi ami megkönnyíti a válsztást
update: a Kona XT, sram 9.0 és gripshift cuccokkal van, egy rockshox SID telo
figyel benne, a pedál spd, és jár hozzá egy első kerék XT-s aggyal
fireofoxot tolsz? akkor rövid ideig a legjobb haverod az AdBlock
lesz (a továbbiakban eltűnik és a háttérben végzi dolgát). a link
közvetlenül a kiterjesztésre mutat (=kattintasz, települ), ezek után
kábé három különböző populárisabb weblap meglátogatása után leszűrhető
a magyar adszerverek nagyrésze, és nincs többé az a sok idegesítően
ugráló banner, reklám meg a többi hülyeség.
gyerekek, ez nagyon gáz! viseljetek sisakot és használjatok villogót, mertkülönben!
nebassz, már megint a brit tudósok
all-access pass Mr. és Mrs. Nerds-től, valamint kancsal ámde bájos
macskájuktól, Miától. furcsa, hogy eddig nem emlegette fel Nerdéket és
szolid (esetenként kétrendőrös) partijaikat egyik résztvevő sem de igen, Bright megtette, de
mégis, azoknak, akik először vesznek részt a buliban, egyik első dolguk
csekkolni, hogy a három látótávolságon belül lakó leszbikus pár közül
melyikeknél van elhúzva a függöny és
felkapcsolva a villany. A második pedig az, hogy hol a fürdőszoba
villanykapcsolója? Nos, ezt elárulhatom: egy kisebb tervezési hiba
folytán az egyik szekrény mélyén.
á de bazmeg nem is az a legszarabb az egészben hogy valaki elbarmolt
valamit a bringámon. tkp. leszarom. azt is, ha kiszúrják/leeresztik a
kerekemet vagy elvágják a fékbowdenemet – mást amúgysem nagyon lehet
csinálni egy fixivel. márpedig fék nem kell rá, gumit meg ragasztok és
felfújok oszt szevasz.
de hogy így elkúrja valaki a remek estémet, na azért ölök. dögölj meg.
Az a tény, hogy a bringám hátsó sárhányójának két kábelkötegelővel
megoldott rögzítése a hátsó fékhídnál, megmagyarázhatatlanul rejtélyes
módon egyszercsak feladta a szolgálatot, ráadásul a fékhídhoz képest
ugyanazon a helyen, ráadásul a két kábelkötegelő nem volt teljesen
meghúzva (tehát kicsit lötyögött) és e miatt nem szakadhatott el (arról
nem is beszélve, hogy mekkora erő kell akár egy ilyen vékony
kábelkötegelő eltépéséhez), arra enged következtetni, hogy el lettek
vágva. holnap végiggondolom, hogy a mai reggel után mikor volt a
látótávolságomon kívül és hozzáférhető helyen a bringa, és hol és kinél
lehetett erre alkalmas eszköz ehhez a sunyi és nem kevés hozzáértést
feltételező tetthez – kárt okozunk, de nem veszélyeset, épp csak annyit
hogy kurvára zavaró legyen -, és ha beazonosítható az időpont és a hely
- amire jó esély van, lévén hogy gyors átgondolás alapján max három
lehetőség adódhatott, amelyek közül ráadásul nem is mind felel meg
minden feltételnek -, akkor megnyitom a halállistát és másfél órás
kínzás után ki is húzom az első elemet.
A kamaz csináljon ipszilon fordulót azon, aki ilyet tesz.
mégiscsak
mentem nézni bringát a probike-ba.
fixi letámaszt, cuccok földre lebasz, levetkőz (narancssárga póló
felszínre kerül), montikat nézeget. eladó: juj te CM szervező voltál?
ka: aha, én hoztam ide a plakátokat. most pedig bringát szeretnék
venni. ea: jó, akkor ha nálunk veszed, adunk mellé valamit pluszba. mit
szólnál egy sisakhoz?
az egyébként külön örömforrás, hogy hogyan párásodik be az eladók
szeme, amikor elmagyarázom, hogy nekem ne mondjon olyat hogy octalink
(vagymi), mert kb. 6-7 éve nem szagoltam az ilyesmihez, és utána
megemlítem, hogy az első montim egy sárga-fekete “füstös” merida volt,
anno domini 1994. akkor még olyan is volt, hogy “deore DX” haj, haj,
azok voltak csak a régi szép idők.
(hű de kurva öreg vok.)
ma is csak ennyire futja, de.
valószínűleg bármely két komplementer színnel működik (vagyis, a
francsetudja, hogy a zöd mega pink komlementereke) de arra fogadni
mernék, hogy a retina fényérzékelő sejtjeinek (tod, csap, pálcika) a
kifársasztásán alapul az egész.
továbbá: ha sokat bámulod a tévét, megvakulsz.
használati utasítás: meredj a keresztre. ha jó vagy, tíz másodpercen belül egyetlenegy vándorló zöld pöttyöt fogsz látni. seséktől jött
Az olaszok eldöntötték, hogy megépül a világ következő legnagyobb hídja, amely 3300 méteres szabad
nyílásával 65 százalékkal lesz hosszabb, mint a mostani csúcstartó, a
vicces nevű Akashi-kaiko
(és ez legalább elég közel lesz ahhoz, hogy egy hétvégén leugorhassunk
megnézni, ha elkészült). Összehasonlításképpen: az Erzsébet-híd szabad
nyílása 290m, amivel – még lánchídként – vagy húsz éven át kategóriája
csúcstartója volt.
Tudta-e ön, hogy az Akashi-kaiko akkora nagy szerkezet, hogy tervezésekor figyelembe kellett venni a Föld görbületét?
