Archive for január, 2005

pénteken törésmechanikából vizsgázom egy elsősorban biomechanikával foglalkozó profnál, muhaha

kaptam vállspecialista telefonszámot (a szabászattal fenyegető
orvostól). asszem kicsit belémivódott a vészhelyzet, kicsit ki vagyok
bukva hogy szerdán rendel csak, azt vártam, hogy közlik hogy már el is
indult a helikopter és készítik a műtőt (nem vágytam, vártam!). mi lesz
velem addig? (nyilván belehalok ebbe a rettentő sérülésbe). nade a
realitás talaján csúszkálva: és mi lesz ha addigra összeforr? vagy ha
rosszul forr össze? vagy elmozdul, a csont széle elvág egy ütőeret és
meghalok belső vérzésben? vagy fellöknek a 7esen és a kulccsontom
kifigyel a hátamon (a lapockámon át)? na és ha elüt egy kamion? vagy ha
a nefiben rámesik egy zongora? vagy összedől a Z épület?

szerintem az az, ott a nyílnál. a sebész kissé csóválta a fejét, amikor
látta hogy egy éve is síbaleset után kezeltek, közölte, hogy gipsz nem
lesz mert nem lehet jól rögzíteni (tehát nem kell megtanulnom bal
kézzel segget törölni) és leküldött röntgenre. a röntgenorvos azt
mondta, hogy sehol semmi (hatalmas örömködés) majd hogy ja de mégis,
bocs el van törve, és ezután jött a sebész azzal, hogy lehet hogy
kaszabolnak és szegecselnek, mert túl közel van a törés az izülethez és
állandóan mozog.
remek hétfő, és akkor azt még nem is említettem, hogy tegnap arra értem
haza hogy a lakásban 10 fok van és nem megy a fűtés, a lakótársak meg
hülyék hozzá hogy legalább egy smst küldjenek.
valami protektorban gondolkodom (ilyesmiben: elölről hátulról) meg persze bukósisakban. a legközelebbi balesetemnél valaki meg fog halni de nem én leszek az.

na, hazajöttem. welcome, welcome.
amennyire nemannyirajól kezdődött, annyira kurvajó lett a végére ez a kis síelés, még ha a szétkúrt vállat (és  a szar SX9est) is beleveszem. nem is tudom mikor nevettem utoljára ennyit. köszi.
nem tudom pontosan mit eszem, de finom.
most akkor megyek és én, mint szétvert vállú karlsruhe megnézem a szétvágott fejű barátomat.

nem annyira ertem, hogy miert kell kiakadni egy kisse pornografra sikerult versike miatt, de ti tudjatok. nem fenyegeteskeppen, de tudom a neveteket lanyok. meg fiuk ;-)
orommel jelentem, hogy elek, sot mi tobb meg a karomat is tudom mozgatni es nincs rajtam gipsz se (szoval meguszom a mi tortent-kezdetu kerdeseket). kutya bajom. a siberletet ma reggel eldtam mert ezen a hetvegen sielni mar nem fogok, ugyhogy az SX9es puhasaga sem zavar tovabb. az erdeklodoknek: megint nem ukodott a Friend-or-Foe rendszer, persze hogy ismerossel utkoztunk - a harmadik srac szerint vizsszintesen repulve, nyujtott testtel megcsinaltam a 720at. sajat labon jottem le a hegyrol (bar nem nagyon lattam semmit mert a fejemet is odakurtam valami kemenyhez). a jobb vallam faj elegge. meg a bal mutatoujjam. de a vallam az monjuk nagyon faj. meg az onerzetem, hajaj, az csak igazan. (most itt lehetne tiradazni a szlovak, a magyar meg az osztrak baleseti ellatas kozotti kulonbsegekrol, de ha valakinek nincs biztositasa (vagy kurvasok penze), akkor osszehasonlitasi alapja sincs)

Volt egy leány, Beáta
szerette azt, beállva.
   “- Tedd be, ha mondom!
    – De itt van a tampon!
- Jó, akkor tedd be hátra!”

egyelőre csak megköszörülöm a torkom. az a helyzet, hogy bazmeg mostanában mindent így kezdek. tehát, az SX9es léc egy szar. puha, nagy a rádiusza (ez annyira mondjuk nem zavar (de igen)) de puha, puha, puha. toljuk a fellengzős szöveget: sítudásom alapján jobb kéne, teszem azt egy SL9es.

nem megyünk esti szlalomot nézni mert 1. kiba hideg van, 2. esik a hav, 3. ma du. azon a hegyen tűztek a versenyzőknek gyakorlópályát, ahol mi négyen is síeltünk (Hochwurzen) így aztán jó közelről megnéztük a kanyartechnikát és elmentünk gyakorolni azt a hegy másik felére, ami viszont tök üres volt, lévén hogy mindenki a tűzött pályán pilinckázó kezdőket bámulta. és síeltünk kilométereket úgy, hogy csak a kezelőszemélyzettel (hóparaszt – name by Szami) találkoztunk.

<censored>

a helyzet az, hogy síelni jó, de egyedül nem jó. tényleg nem jó. annyira nem, hogy ha menne valaki hazafelé, lehet hogy beülnék mellé a kocsiba. a holnap esti szlalom-világkupa futamot azért lehet, hogy megvárnám.

éjjel sikerült egészen durvát álmodnom. álmomban tudtam, hogy meg fogok halni. álmomban a mamám terhes volt, és tudtam, hogy aki megszületik belőle, az ugyanén leszek. elgondolkodtam, hogy mit üzennék a kissrácnak.

hat ez nemgyenge. a planai tetejen van egy szoba ahova bemesz, postolsz valami hulyeseget a blogra aztan mesz vissza csuszni. az a helyzet, hogy a leccel nem vagyok megelegedve :-(

megérkeztünk. láttatok már olyan mikrót amiben csak akkor melegszik fel a tea, ha egy fémkanalat teszel a bögrébe (lehet tej is. lehet villa is. lehet pohár is. érted.), és erre piktogram is felhívja a figyelmet? a kanál nem melegszik fel, csak a tea, szóval ez nem valami wireless merülőforraló. én nem értem. valaki? egyébként egész úton hétágra sütött a nap, mire ideértünk megjöttek a felhők is. fuck.

freeblog és a blogring juzereknek kötelező olvasmány – és mindenkinek okulásul: ilyen is van. Mr.A, full respekt.

sikerült olyan sokat aludnom tegnap hogy ma meg nem megy

annyit aludtam, hogy teljesen elfáradtam benne
holnaptól síelek

nem igazán látom magam előtt, hogy hogyan leszek este aranyos meg
kedves és hogyan tudok majd összefüggően nochdazu értelmesen beszélni.
most egyszerűen csak bebújnék az asztal alá aludni. na megyek is.

váháhá mindenkinek olyan csíkszeme volt és az is olyan vérágas, hogy
öröm volt nézni. és senkisem tudott semmit (ez persze nem igaz).

állapodjunk meg abban, hogy a levezetések végén levő egyenletet
hajlandó vagyok megtanulni. nem érdekelnek a részletek. mérnök vagyok,
nem csillagász.

holnap egésznap tanulok, salala, ilyen is rég volt már. már azt se tudom hogyan kell csinálni basszus

kicsit komolyabban kellett volna venni a vékonyfalúacél-főistent. pl.
legalább egyszer elmondani az anyagot (a szavak, mindig azok a fránya
szavak) meg nem amőbázás után, röhögést elfojtva kezdeni az előadást.
és jegyezd meg karlsruhe: diplimawork. vagy diplomarbeit. de nem
diplomwork. éhes vagyok.

tegnap este kb fél óra “nagyon lelkes tanulás” után fogtam a leonardo-kódot
és elkezdtem olvasni. és háromra be is fejeztem. Kb tíz perc után
tisztán láttam, hogy ennél silányabb könyv még nem nagyon volt a
kezemben (tkp. a Mr.A írhatna hozzá egy how-to-t (vagy majd én, a
plagizálás már megy)) de valami tartotta bennem a reményt, hogy a
primitív eszközökkel operáló Eco-wannabe összeesküvéselmélet talán
mégiscsak visz valamerre. hát, nem visz semerre, viszont teljesen
elkeseredem, ha belegondolok hogy egy ilyen szarral mennyit lehet
keresni.
egyébként vannak benne tárgyi tévedések is – a Fibonacci-sorozatra nem
az igaz, hogy két egymást követő tagjának hányadosa lesz phi, hanem
hogy a hányadosok sorozata konvergál phi-hez, meg még néhány ilyen
matekos cucc hibás – amiről nem tudom eldönteni, hogy az író az
olvasókat nem akarta fárasztani, vagy ő ilyen hülye.

olyan, mintha valami félbemaradt volna. nem tudom mi. meg az sem biztos
hogy pont félbe. de ilyen még nem volt. nem valami hülye vágyódás, vagy
bezárkózás, vagy ilyesmi, hanem pontosan az az érzés, mint mikor
hazaérkezel egy hosszú útról és nem találod a helyed. csakhát
tulajdonképpen egész nap fel sem álltam a helyemről, most viszont fel
kéne, de nem annyira megy.
talán jobb volna meghallgatni, mint elolvasni, ugye-e?
ugye. de nem emiatt van.

oké. él a freeblog. éljen. mindegy, ma úgysincs mit írnom, holnap jön
az egyik amerikai vékonyfalúacél-főisten (előadást kell tartanunk)
pénteken meg vizsga (tanulni kell). a találós kérdésre eddig egy jó megoldás jött, tjp-től. most pedig gyorsan lementem a teljes blogot.

bármit szívesebben csinálnék minthogy ezt a szart tanuljam. bármit. bármit.

szuza
köszi de tudod hogy loptam uh max koszorús tolvaj lehetek.
találós kérdés: ki(k)től nyúltam? kommentálj, levelezz.

- holnap elutazom egy hétre. Urlaub. Hogy mondják magyarul? – közölte a német lakótárscsaj
- üdülés, nyaralás. hova?
- Bukarestbe.

az önmagunkat szórakoztatjuk sorozatból

Testem és

lelkem is

tehozzád

suhanna

ha hallom

nevedet

Zsuzsanna

Zsuzsanna.

Elmém

akárcsak

mély kútba

zuhanna

úgy vonzol

magadhoz

mint a Föld

Zsuzsanna.

Zsibongó

szemekkel

arcodon

suhanva

kutatom

érzésed

irántam

Zsuzsanna.

*

Tavaszi

réteknek

millió

virága.

Ezt mondja

fülemnek

a neved

Zsuzsánna.

Ragyogó

napsütés

s hozzá a

hozzsána

Nem tudok

betelni

neveddel

Zsuzsánna.

Csak feléd

fordulna

biciklim

kormánya

bárhova

indulok

túrára

Zsuzsánna.

Üljünk be

este a

Szódába?

Szimplába?

Tökmindegy,

csak legyek

teveled

Zsuzsánna.

Megigéz

válladnak

gömbölyű

formája

csókolnám

lelkesen

kezedet

Zsuzsánna.

(Megigéz

lábadnak

gyönyörű

forrása

csókolnám

lelkesen

kebledet

Zsuzsánna.)

Képtelen

ötletek

bőkezű

tárháza

nevetve

verselek

neveden

Zsuzsánna.

Ó, a zs

formája!

Ó, az n

duplája!

Csupa zs,

csupa u,

csupa á,

Zsuzsánna!

Buta kis

versemnek

nagyszerű

múzsája,

Zsuzsánna,

Zsuzsánna,

Zsuzsánna,

Zsuzsánna!

*Sajnos már

nem tudok

több rímet

Zsuzsára

most tehát

áttérek

az ára

Zsuzsánna.

“The operation of extracting ue from u is called gather because in this
operation the small element vectors are gathered from the global
vector.” aha, köszi.
a könyv régi kiadásának borítóján
egyesek szerint a WTC omlik össze, valójában azonban itt egy négyzet
keresztmetszetű rövid nyomott oszlop lemezeinek horpadását láthatjuk.

a délelőtt vitathatatlanul legjobb mondása: “egyszer beszélnem kellett a Bodrogival telefonon. teljesen le voltam döbbenve, amikor Süsü beleszólt a telefonba.”

álmomban a csepeles A nyolcasban ültem. jó volt. jó lesz.

rendet raktam a szobamban es mire vegeztem, rajottem hogy sokkal jobban erzem magam benne ha rumli van. kurvanagy ez a szoba en meg egyedul kicsi vagyok benne.

- már két hete nem gyújtottam rá.
- akkor nem fogsz leszokni. számon tartod.



Ennél már nincs lejjebb